Zöld forrás

Mindnyájan ismerjük ezt a szép, különösen év vége táján kedvelt,  puha fákon élősködő cserjét. Zöldessárga, bőrszerű örökzöld levelű növény. Nyálkás, üveges bogyói fehérek vagy sárgák. Érdekes módon szaporodnak, csak a madarak csőréből vagy ürülékéből emésztetlenül kerülve  a természetbe, mert egyébként, sem vízbe, sem földbe kerülve nem csíráznak ki.

Már a régi magyar füveskönyvekben is megtalálható, ősrégi varázsfüve volt elődeinknek. Már a kelta papok is szent növényként tisztelték, mint minden bajra jó általános gyógyszert. (Csak a fehér fagyöngy a gyógyhatású)
Nem szabad minden időben gyűjteni, csak október elejétől december közepéig, vagy márciusban és áprilisban. Ilyenkor talán könnyebb, mert a termést a madarak már lecsipegették. A növény szárát apróra vágva, a levelet lehet egyben szárítani.

Általánosan elterjedt, hogy a fagyöngy mérgező növény, ez igaz, de csak a nyálkás bogyókra. A szárak és a levelek krónikus anyagcsere-rendellenességre, a hasnyálmirigyre, valamint az ideg- és keringési rendszerre vannak különösen jó hatással. Most csak néhány felhasználási javaslatot írok le, talán a legáltalánosabb és leggyakoribb jelenségekre.
Cukorbetegségeknél egy féléves folyamatos teakúra tünetmentessé tesz.

Ugyanilyen a keringési rendszerre történő hatása, pl. érelmeszesedés megelőzése, vagy már konkrét baj, pl. agyvérzéses állapot javítására. Minden esetben hat hetes kúra ajánlott, krónikus állapotban akár 3x egymás után. Érdemes az adagokat étkezés előtt és után megfelezve fogyasztani.

Vérnyomás problémákra is kiváló, mivel hatóanyagai az egész szervezet működését összehangolják, a magas vérnyomás csökken, az alacsony emelkedik, a szív megnyugszik és szabályos ritmusúvá válik. Rohanó, stresszes világunkban nélkülözhetetlen segítsége a szívnek és keringési rendszernek. Évente végig kellene csinálnia mindenkinek egy hat hetes teakúrát: három héten át 3 csésze, két héten át 2 csésze, végül 1 hétig egy csésze elfogyasztásával.
Még egy érdekesség: még a fehér bogyókat is használhatjuk, persze csak külsőleg:  a friss fehér bogyókat disznózsírral elkeverjük és a fagyott részekre kenjük.

Teakészítés: csak hidegen szabad készíteni!
¼ liter vízben  1 púpos teáskanál szárított fagyöngyöt éjszakán át áztatunk, másnap meglangyosítjuk  (nem lehet meleg), majd leszűrjük. Így fogyasztjuk többszörre elosztva. Legjobb forró vízbe állított üvegben langyosítani.
Újabban rákmegelőző szerként is ajánlják.

Egyik legismertebb gyógynövényünk, a belőle készült tea a kamilla mellett a házipatikák talán leggyakrabban használt szere. A hársfa parkjaink, útmenti fasoraink kedvelt növénye, szárazságtűrő, szép formájú koronát nevelő fa.

Magyarországon a hárs több faja is megtalálható. Díszfaként legelterjedtebb az ezüsthárs (Tilia argentea). Könnyen felismerhetjük arról, hogy leveleinek fonákja szürkés, ezüstös színű, puha tapintású. Ennek a fának a virága nem használható fel teának, ezért ne is gyűjtsük. A másik két faj, a kislevelű hárs és a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) levélfonákja zöld színű. Ezekről a fákról nyugodtan gyűjthetünk virágokat.
A hársfa teáját mindenféle légúti panasz és meghűlés kezelésére használhatjuk. Izzasztó és vizelethajtó hatása is van. Forrázata bőrápoló szerkánt és reumás panaszok enyhítésére is használható.
Teához egy csésze vízzel forrázzunk le két teáskanálnyi hársfavirágot, és 5- percig hagyjuk állni. Melegen fogyasszuk, mézzel ízesítve még hatékonyabb.
Borogatáshoz kétszeres mennyiségű hársfavirágot vegyünk, és a kihűlt, langyos forrázattal borogassuk a fájdalmas testrészt vagy bőrfelületet. Antibakteriális hatása miatt zsíros, pattanásos arcbőrre is jó hatással van. A forrázattal naponta többször törölgessük át az arcot.
 Jó tudni…
-    A hársfa különösen hosszú életű fa, 500 év feletti példányai is ismertek.
-    A hársvirágról gyűjtött méz aromás, markáns ízű, különösen hatásos meghűléses betegségek esetén.
-    Nagyon fontos eltalálni a virágok gyűjtéséhez megfelelő időpontot. Ha a virág már teljesen ki van nyílva, akkor száradás közben le fog peregni. Ha a bimbók még zártak, nem nyíltak ki, akkor nem tudunk belőle jó minőségű teát készíteni. A már nyitott, de még nem teljesen kinyílt virágokat szedjük le, a virág szárával és a száron található világos színű levélkével (murvalevél) együtt.
-    Legyünk óvatosan gyűjtés közben, mert a hárs csodálatos illatot árasztó virágai nemcsak minket vonzanak, hanem rengeteg méhet és darazsat is.
-    A pollenre allergiások inkább kerüljék a teljes virágzásban álló hársfákat.

A stressz sok embernek okoz problémát, mégsem betegségnek, csupán az élet elmaradhatatlan velejárójának tekintik. Őseink folyamatosan vadállatok vagy ellenséges emberek támadásainak voltak kitéve, s az emberi test hormonok elválasztásával válaszolt e fenyegetésekre. A modern stressz alapvetően különbözik a múltbelitől, míg a szervezet reakciója nem változott.

A stresszhelyzet erősen serkenti a szimpatikus idegrendszert és a mellékvesét, növeli a légzésszámot, a vérnyomást, a vércukorszintet és a pulzust, ugyanakkor gátolja az emésztést. Akut esetekben a szervezet gyorsan regenerálódik és rövid időn belül visszaáll a normális szintre. Ha a stresszhelyzet hosszabb ideig áll fenn vagy krónikussá válik, akkor kóros állapotokhoz vezethet: a homeosztázis felborul és betegségek alakulhatnak ki, mivel a szervezet az állandó készültség fenntartására fordítja energiáit. A hosszú ideig fennálló stresszt álmatlanság, nem megfelelő táplálkozás, környezeti mérgek, depresszív lelki állapot okozhatja.

A stresszoldó, az alkalmazkodást megkönynyítő (adaptogén) gyógynövények számos régi gyógyítási rendszerben ismertek, a cikk ezek közül ismertet néhányat:
- Az ázsiai ginszeng (Panax ginseng) a kínai orvoslásban a Yang Qit serkenti, azoknak adják, akiknek testfelépítése, izomzata és hangja gyenge. Az ázsiai ginszeng ellenállóbbá tesz a stresszel szemben, segíti a munkavégzést s jót tesz a mentális funkcióknak is. Antioxidáns hatása miatt széles körben alkalmazzák főzve, szárítva és frissen is. Bizonyított tény, hogy az ázsiai ginszenget legalább egy éven át fogyasztók esetében kisebb a rák kialakulásának kockázata, mint a nem fogyasztók körében, s az évtizedes használat tovább csökkenti a rizikót. A ginszenget a rák legtöbb fajtája ellen megelőzőszernek tartják, hiszen hatásos a száj, a nyelőcső, a gyomor, a belek, a máj, a tüdő, a hasnyálmirigy és a petefészek rákja esetén egyaránt.
- Az amerikai ginszeng (Panax quinquefolius) a kínai orvoslásban Yin Qi-serkentő, farmakológiai hatását tekintve az előzővel megegyezik.
- A szibériai ginszeng (Eleutherococcus senticosus), ahogyan azt neve is mutatja, nem igazi ginszeng, csupán hasonló hatású.
- A suma (Pfaffia paniculata) a nyugati gyógyászatban meglehetősen új növénynek számít, nevezik brazil ginszengnek is. Japánban hörghurut, magas koleszterinszint, vérszegénység, cukorbetegség, általános gyengeség, valamint stressz kezelésére használják. Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása miatt enyhíti a stresszel járó panaszokat, elősegíti a sebgyógyulást, mérsékeli a daganatok növekedését, szabályozza a vércukorszintet, a vérnyomást, a koleszterin- és a hormonszintet is.
- Az ashwaganda (Withania somnifera) tonizáló, vértisztító, összehúzó, idegerősítő és idegnyugtató hatású, az ájurvédikus gyógyászatban több mint 2500 éve alkalmazott gyógynövény, indiai ginszengnek is nevezik. Újabb kutatások szerint immunmoduláns hatása is van, javasolható nyugtalanságra és más lelki eredetű panaszokra is.
- A csüdfű (Astragalus spp.) a kínaiak egyik leghíresebb vér- és léperősítő növénye, amely a védekező Qit serkenti. Más gyógynövényekkel együtt alkalmazzák betegségek után, hosszú ideje fennálló stresszállapot kezelésére, valamint a vitalitás javítására. Számos tanulmány szerint serkenti az immunműködést, növeli a természetes ölősejtek, a T-sejtek, valamint a makrofágok aktivitását.
- Az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra, G. uralensis) talán az egyetlen olyan gyógynövény, amelyet mind a 12 meridiánproblémára hasznosnak tartanak. Úgy tartják, hogy élénkíti a lépet és a védekező Qit. Szaponinokban és flavonoidokban gazdag, gyulladásellenes hatású, egyik fő hatóanyaga, a glycyrrhizin immunerősítő hatású, ezért hasznos lehet a HIV-betegek kezelésében is. Gyökerének alkalmazása aldoszteronszerű hatása miatt egyes betegeknél magas vérnyomást okozhat.
- A schisandra (Schisandra chinensis) általános erősítő és májvédő növény. Álmatlanság és ideggyengeség esetén hasznos is lehet, erősíti a mentális rendezettséget és a fizikai állóképességet.
- A jiaogulan (Gynostemma pentaphyllum) szaponintartalma négyszerese az ázsiai ginszengének, s erősebb hatásúnak is tartják. Baktériumellenes és gyulladáscsökkentő hatású, használható a vérnyomás beállítására, az immunrendszer serkentésére, fokozza a zsíranyagcserét, csökkenti a koleszterinszintet, erősíti a szervezetet.
- A reishi (Ganoderma lucidum), a shiitake (Lentinus edodes) és a maitake (Grifola frondosa) gombák a szó szoros értelmében talán nem adaptogének, ugyanakkor tumorellenes, immunerősítő hatással rendelkeznek. Az első kettőt tonizálónak tartják, míg az utolsót a "halhatatlanság elixírjének" is nevezik.

A fekete bodza bokrai szinte minden fás-bokros területen megtalálhatók, és tavasszal bőségesen díszítik őket a tenyérnyinél is nagyobbra megnövő, fehér, ernyős virágok. A bodza virágából nemcsak gyógyteát, hanem ízletes desszertet is készíthetünk.

A fekete bodza virága és gyümölcse egyaránt gyógyhatású. A virágokból készített tea izzasztó, köhögéscsillapító hatású. A virágokat akkor gyűjtsük, amikor még nincsenek teljesen kinyílva (van a kinyílt virágok között bimbó is), mert a jobban elnyílt virágok szárítás közben könnyen lepotyognak. A virágnyeleknél fogva kössük össze a tányérokat, és fejjel lefelé felakasztva szellős, árnyékos helyen szárítsuk meg. Ha teljesen megszáradt, a virágokat morzsoljuk le a szárról, és jól záródó dobozban vagy vászonzacskóban száraz, sötét helyen tároljuk. Az ősszel beérő, sötétlila bogyókból kellemes, savanykás ízű lekvárt főzhetünk, arra azonban ügyeljünk, hogy ez a lekvár – különösen nagyobb mennyiségben – hashajtó hatású. A bodzabogyóból kinyerhető festékanyagot ételfestékként is használják.

A tavasz és kora nyár kellemes frissítő itala a házi bodzaszörp. Elkészítése nagyon egyszerű. Egy kétliteres befőttes üveget töltsünk meg vízzel. Keverjünk hozzá cukrot ízlés szerint. Tegyünk bele 3-4 alaposan megmosott bodzavirágot, és hagyjuk állni hűvös helyen 2-3 napig. Szűrjük le, és adjunk hozzá citromlevet ízlés szerint. Még kellemesebb ízű lesz a szörp, ha egy kanál mézet is belekeverünk. Jól behűtve nagyon kellemes frissítő.

Jó tudni…
- A bodza különösen vonzza a levéltetveket, ezért jól nézzük meg, hogy melyik virágot szedjük le. Ha a virágnyélen van pár darab tetű, az nem olyan nagy gond, mert a vastag nyelet úgysem használjuk fel. Ha azonban a virágon nagyon sok a tetű, inkább le se szedjük, mert a kis rovarok annyira ragadnak a virághoz, hogy szinte lehetetlen teljesen eltávolítani őket.
- A bodzavirágot ne tartsuk műanyag zacskóban, még pár órára sem. Ha a virágok befüllednek, nagyon hamar lepotyognak a szárukról.